The Perfect Crime ~ A tökéletes bűntény

Az egész úgy kezdődött, hogy felkeltem. Már meg volt a tervem, minden szükséges eszközt beszereztem korábban. Egy fekete sporttáskába összegyűjtöttem a kellékeket: egy fekete hosszú ujjú felső, egy fekete hosszú nadrág, egy fekete acélbetétes, egy fekete kesztyű, egy fekete maszk, amiből csak a szemem látszik. Ezek mellett raktam még be altatót, textilt és egy kést. Hogy miért kellettek ezek a kellékek? Nos a folytatásban kiderül.

Szóval miután befejeztem a pakolást, felhívtam a barátomat. Megbeszéltük a találkozót és, hogy fedez, amíg elvégzem a kis dolgomat. A fedezés terve is meg volt már, abban egyeztünk meg, hogy legyen alibim, ezért elmegyek hozzá és filmezünk. Bejelentkeztem a facebook fiókomba nála a kis netbookomon, hogy majd írjon ki valami nyálas dolgot, hogy ilyen meg olyan jó vele filmezni. Átöltöztem nála és útnak indultam a sötét éjszakába. Szerencsére egy olyan helyre vezetett az utam, ahol nem voltam fények, illetve csak egy minimális.
Tudtam mikor ér haza, tudtam mindent róla. Talán nem kellett volna akkor megkeserítenie az életemet, talán akkor nem bántottam volna. Megláttam az utcán egyedül sétálni hazafelé, mocorgást hallattam mellőlem, hogy egy kicsit a sötétbe jöjjön. Rögtön felém fordult, szerencsére nem vett észre. Megrezzent, amikor tovább mocorogtam, illetve bújtam előle. Míg ő közeledett én igyekeztem mögé kerülni.
Amikor végre sikerült mögé kerülnöm rögtön az orra alá nyomtam az altatós textilt és megvártam amíg elalszik, hogy ne vonzzon senkit oda a sikítása. Majd lefektettem a földre, ráültem és a kést nem is számoltam hányszor a szívébe mártottam. Igen, soha nem tűrtem ha valaki valamit ellenem tett.
Azután felálltam és a közeli folyóhoz cipeltem. Olyan sötét volt az éjszaka, hogy az orromig is alig láttam, de a folyóig eltaláltam. Ő már ott várt rám, együtt kötöttünk a lábára egy nagy szikla darabot és bedobtuk a vízbe. Ezután elmentünk egy közeli tisztásra a ruhát elégetni és a többi bizonyítékot porrá zúzni. Hamuvá égett minden, mi pedig közösen és bűntudattól mentesen éltünk. Egy darabig...

Alig telt el pár nap a rendőrség megkeresett, de persze volt alibim. Azt is tudtam rögtön, hogy ki küldte hozzám, de úgy döntöttem, hogy egy ilyen tökéletes bűntény elég volt az életemben. Mosolyogva ültem le Vele a kanapéra és bújtam karjai közé, egy cseppet sem bántam meg, megérdemelte...

__________________________________________________________________________________

Bocsánat ha ratyi lett ^-^' Én is jobbat vártam és a fejemben hosszabbnak is tűnt meg minden.. TTwTT Remélem azért olvasható és nem köveztek meg :3